A hajszárító egy általános háztartási készülék, amelyet gyakran használnak hajszárításra. Először 1925-ben találták fel, de a gyártók csak az 1970-es években kezdték el javítani a biztonságukat. A korai hajszárítók veszélyesek voltak, mert véletlenül vízzel érintkezhettek, és rövidzárlat esetén áramütést okozhatnak. Ez áramütések százaihoz és a szárítógyártók számára iránymutatások kidolgozásához vezetett.
A hajszárítók elektromos ventilátort és fűtőelemet használnak a haj szárításához. Szobahőmérsékletű levegőt fújnak be a hajszárítóba a szellőzőnyílásokon, majd áthaladnak a fűtőelemen és a nikrómhuzalon, ami elektromos töltést generál. Ezután a felmelegített levegőt a hajra fújják. Ez lehetővé teszi, hogy a hajszárító sokkal gyorsabban szárítsa meg a hajat, mint korábban.
A hajszárító könnyű, általában kevesebb, mint két kiló. Ez azért fontos, mert egy nehéz szárítógépet a fejünk fölött tartani fárasztó. Valószínűbb, hogy feladja, mielőtt befejezi a haját, ha elfárad a karja. A könnyű szárítógép sokkal könnyebben kezelhető. A koncentrátor fúvóka azonban jobban megfelel a göndör vagy hullámos hajúaknak.
A hajszárító egy nagyon alapvető elven működik: a ventilátor hideg levegőt kényszerít a fűtőelem felé, amely aztán felmelegíti azt. Ahogy a levegő megszárad, az a koncentrátor fúvókán kívülre fúj. Ez a két funkció lehetővé teszi a felhasználó számára a légáramlás sebességének és hőmérsékletének szabályozását. Ez azt jelenti, hogy szükség szerint módosíthatja a hajszárító hőmérsékletét.
A legtöbb hajszárító hűvös beállítással rendelkezik. A hűtés beállítás egy gomb, amely sorozatban fújja ki a hideg levegőt. Ezeket a nagyszerű beállításokat általában a stílus végén használják a stílus beállítására. A hűvös beállítás azt is megakadályozza, hogy a haj károsodjon a hő hatására. Ez fontos azoknak, akik olyan helyeken dolgoznak, ahol kényelmetlen kivezetések vannak.
A hajszárító hasznos lehet a haj kiegyenesítésére, volumen növelésére és a haj simítására. Különféle tartozékok állnak rendelkezésre, amelyek javítják a hajszárító minőségét. Egyes tartozékok különböző hajtípusokhoz készültek, és csökkenthetik a száradási időt. Ezen kiegészítők némelyike a fejbőr masszírozásában is segít.
Az első kézi hajszárítót 1925-ben találták fel. Az egység száz watt áramot használt, és több mint két fontot nyomott. Nehéz acélból és cinkből készült. A következő 20 évben a mérnökök javították az eszköz kialakítását. A mai kézi hajszárítók nagy teljesítményű fűtőelemeket használnak, amelyek akár 500 watt hőtermelésre is képesek.
A hajszárító piaca típus és alkalmazás szerint szegmentálódik. Minden szegmens részletes betekintést nyújt a termék típusáról, a piac méretéről és a versenykörnyezetről. A jelentés egy SWOT elemzést is tartalmaz a kulcsszereplők és versenystratégiáik azonosítására.
